Pénteken a 25-ös főút hegyi szakaszán, míg hétfőn Sárbogárdon születtek sokat mondó üzenetek a hazai útfejlesztésekről. Előbbi sajtótájékoztatón két észak-magyarországi főút 85 kilométeres szakaszának felújításáról, míg utóbbin egy 120 kilométeres dunántúli gyorsforgalmi folyosó születéséről esett szó.

Az egyik projekt egy eldugott térséget és egy 35 ezres határközeli várost hoz közelebb a fővároshoz; míg a másik a nemrég átadott komáromi teherforgalmi hidat köti be új gyorsforgalmi úttal az M6-os autópályához, miközben átszeli a Dunántúlt és elkerüli Budapestet. Szintén Sárbogárdon esett szó a jövőben a város közelében kiépülő, 120 kilométeres M8-as szakaszról, amely a Balatontól indulva Kecskemétig épül ki, és már tavaly elkezdődött a tervezése. 

Miért fontosak ezek a hírek és fejlesztések? Az építőipar berkeiben számos szereplőtől lehetett hallani a közelmúltban, hogy a mostani évek rekordokat – 2019-től 2021-ig három éven át 100 kilométer felett lesz az átadott gyorsforgalmi szakaszok hossza! - hozó volumene után nem lesznek már ilyen intenzitással útfejlesztési projektek, fel kell készülni a szűk esztendőkre. Kétségtelen, hogy a 2016-ban meghirdetett, 2500 milliárdos útépítő program rengeteg eredményt, és nagy felfutást hozott, ugyanakkor lassan kifutóban vannak a főbb elemei. Pár éven belül a megyeszékhelyek bekötését és a határok elérését célzó projektek döntő többsége lezárul.

A fenti hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy hamarosan megindulhat egy nagyságrendileg hasonló volumennel bíró folyamat, az ország körkörös úthálózatának a kiépítése.

A tervek alapján a napokban szóba kerül projektek ennek a folyamatnak csak a töredékét képezik. Emellett a történelmi mértékben kibővült úthálózat fenntartása, valamint az elöregedett közúthálózat felújításai is komoly tételeket képeznek – elég arra gondolni, hogy 2016 és 2020 között 280 milliárd forintból több mint 900 útszakasz újul meg mintegy 2400 kilométeren az ITM adatai szerint.

Természetesen a tervek megvalósulását nagymértékben befolyásolja az ország aktuális gazdasági helyzete és a döntéshozók akarata. Mindazonáltal az előkészítési és tervezési szakaszban járó projektek száma alapján nem tűnik úgy, hogy drámai mértékben lassulna a tempó az elkövetkező években.